Piaciréschevron_rightAdózás

A SaaS Forradalom II.: Jogi és Adózási Kézikönyv

EV vagy Kft? KATA vagy KIVA? Stripe vagy Paddle? Gyakorlati térkép magyar fejlesztőknek, akik mellékállásban indítanak SaaS-t – a 2026-os szabályok szerint.

person

PiaciRés csapata

2026. augusztus 22. · 7 perc olvasás

Az első részben arról volt szó, miért éri meg ma Micro-SaaS-t építeni: a technológiai gátak leomlottak, a marzs kirívóan magas, a kockázat pedig alacsonyan tartható, ha bootstrappelsz. Amiről viszont nem esett szó, az a papírmunka – pedig ez dönti el, hogy a szoftvered bevétele a zsebedben landol-e, vagy egy fel nem mért ÁFA-kötelezettségben.

Ez a rész pontosan erről szól: hogyan indíts el egy SaaS-t Magyarországról főállás mellett úgy, hogy a jogi forma, az adózás és a fizetési szolgáltató ne akadály legyen, hanem védőháló.


A 36 órás pajzs: indulj mellékállásban

A legbiztonságosabb induló konfiguráció, ha a főállásod (heti legalább 36 órás munkaviszony) mellett mellékállású egyéni vállalkozóként (EV) indítod a szoftveredet. Ennek két gyakorlati következménye van:

  1. A Pajzs – a heti 36 órát elérő munkaviszonyod automatikusan fedezi a kötelező TB- és SZOCHO-minimumokat, így ezekkel mellékállású EV-ként nem kell újra számolnod.
  2. A Védett Zóna – mellékállású EV-ként a havi fix adóteher pontosan 0 Ft. Csak a ténylegesen realizált profit után fizetsz, nem egy előre kalkulált minimumjárulék után.

Ez a legfontosabb különbség a főállású vállalkozáshoz képest: amíg a szoftvered nem termel, a vállalkozásod nem éget pénzt.

Melyik TEÁOR-kód alá tartozol?

Egy SaaS-vállalkozás jogilag ritkán egyetlen tevékenység – érdemes már induláskor tisztázni, melyik modulhoz mi tartozik, mert ez határozza meg, mit vehetsz költségként el és milyen bejelentésekre lesz szükséged:

ModulTEÁOR'25Mit takar
Core6201Szoftverfejlesztés – a forráskód és az algoritmus karbantartása
Hosting6311Adatfeldolgozás, web-hosztolás – a felhőalapú platform, adatbázis, beléptetés
Comms5813 / 7312Hírlevél, médiareklám – felhasználói kommunikáció és marketing-automatizáció

EV vagy Egyszemélyes Kft.?

Induláskor szinte mindig az EV a jobb választás – a Kft. akkor válik indokolttá, ha már van forgalmad, amit védeni kell.

SzempontEgyéni Vállalkozás (EV)Egyszemélyes Kft.
Alapítási tőkeminimum0 Ft3.000.000 Ft
Tulajdonosi felelősségKorlátlan (a magánvagyonod is kockázatban van)Korlátolt (jogi pajzs)
Alapítási idő1 munkanap, azonnal, a Webes Ügysegéden1-3 munkanap, ügyvéd kötelező
KönyvvezetésPénzforgalmi – egyszerűbbKettős könyvvitel – komplex

Induláshoz: EV. Későbbi skálázáshoz, amikor már van mit védeni: Kft.

Az átalányadó 2026-ban: hogyan lesz nulla az adód

A 2026-os szabályok kifejezetten kedveznek a szoftverfejlesztőknek induláskor:

  • 45% elismert költséghányad az IT-szolgáltatásoknál (a korábbi 40% helyett) – a bevételednek csak az 55%-a számít adóköteles jövedelemnek.
  • 322.800 Ft a 2026-os minimálbér, ami felhúzza magával az adómentes sáv határát is.
  • A SZOCHO-patch: a 112,5%-os büntetőszorzó megszűnt, a szocho alapja mostantól egyszerűen a minimálbér 100%-a.

Nézzük meg számokkal, mit jelent ez a gyakorlatban egy mellékállású EV-nél:

Bruttó bevétel:                         3.521.455 Ft
Mínusz 45% elismert költség:           -1.584.655 Ft
                                        ────────────
Adóköteles jövedelem bázisa:            1.936.800 Ft

2026-os adómentes keret
(a minimálbér fele × 12):               1.936.800 Ft

Fizetendő SZJA, TB, SZOCHO:                     0 Ft

Vagyis: mellékállású EV-ként, átalányadózás mellett nagyjából 3,5 millió forintos bruttó bevételig egyetlen forint SZJA-t, TB-t vagy SZOCHO-t sem fizetsz. Ez a szám a validációs fázisod természetes felső határa.

KATA? Kerüld el. Bár a legegyszerűbb adózási forma lenne, a KATA-s vállalkozó nem számlázhat cégeknek – csak lakossági magánszemélyeknek. Mivel a legtöbb jövedelmező SaaS B2B-fókuszú, a KATA gyakorlatilag ellehetetleníti a vállalati értékesítést.

Amikor túlnősz a hazai piacon: az OSS-csapda

Az igazi buktató nem az induláskor jön, hanem amikor az első külföldi, magánszemély (B2C) ügyfeleid befutnak. Ha a nemzetközi B2C SaaS-értékesítésed átlépi a 10.000 EUR-os (kb. 3,1M Ft) küszöböt, elveszíted a magyar alanyi adómentességet az EU-ban. Ez négy adminisztratív terhet zúdít rád egyszerre: OSS-regisztráció, a vevő országa szerinti ÁFA-kulcs felszámítása (pl. 19% Németországban), a NAV Online Számla vevőnkénti egyedi beküldése, és egy külön nemzetközi ÁFA-könyvelési díj.

Ezt a csapdát nem jogi trükkel kerülöd el, hanem a fizetési szolgáltató megválasztásával.

Stripe vs. Paddle: a fizetési kapuk paradoxona

Hagyományos (pl. Stripe)Merchant of Record (pl. Paddle)
Tranzakciós alapdíj~1,5% + 85 Ft5% + $0,50
Előfizetés-kezelés (billing)+0,5–0,7% felárIngyenes, beépített
ÁFA (VAT) kezelésA te felelősséged – az OSS-csapda téged érint100%-ban a szolgáltató felelőssége, globálisan
NAV számlázásVevőnként egyedi NAV-szinkron – drágítja a könyveléstHavi 1 db B2B ÁFA-mentes exportszámla a szolgáltató felé

A Paddle magasabb jutaléka valójában egy virtuális könyvelő és jogász ára. Magyar EV-k számára a Merchant of Record modell a nyertes stratégia: a magasabb tranzakciós díj jóval olcsóbb, mint amennyibe egy nemzetközi ÁFA-regisztráció és -könyvelés kerülne.

EV vagy Kft: mennyibe kerül valójában az üzemeltetés?

A jogi forma választásának van egy éves, kézzelfogható ára is – ez sokszor jobban eldönti a kérdést, mint a felelősségvállalás elve:

Egyéni Vállalkozás (EV)Egyszemélyes Kft.
Alapítás (egyszeri)0 Ft~90.000–145.000 Ft (ügyvéd, tulajdoni lap)
Éves könyvelés~120.000–180.000 Ft/év~480.000–720.000 Ft/év
Egyéb előfizetések (kamara, számlázó, bankszámla)~5.000–30.000 Ft/év~56.000–160.000 Ft/év

A legköltséghatékonyabb induló zóna tehát: EV forma + Paddle, ahol a könyvelési díj a lehető legalacsonyabb sávban tartható, miközben a nemzetközi ÁFA-kockázat a fizetési szolgáltatónál marad.

A HIPA: sávos helyi iparűzési adó

A helyi iparűzési adó (HIPA) egyszerűsített, sávos formában is választható – ez mentesít az éves adóbevallás alól, és teljesen kiszámítható:

SávÉves bevételFix HIPA
Tier 10–12M Ft50.000 Ft/év
Tier 212–18M Ft120.000 Ft/év
Tier 318–25M Ft170.000 Ft/év

Maximális kiszámíthatóság, nulla adminisztráció – induláskor nincs jobb választás ennél.

Amikor Kft-t alapítasz: KIVA vagy TAO?

Ha eléred azt a pontot, ahol a korlátolt felelősség (jogi pajzs) már elengedhetetlen, a Kft. adózási formájánál két út van:

  • TAO-út: 9% társasági adó a teljes nyereségen, függetlenül attól, mire használod fel.
  • KIVA-út: 10%-os kisvállalati adó, ami kiváltja a TAO-t és a szocho-t egyszerre. A platformba (szerverekbe, hirdetésekbe) visszaforgatott profit után 0 Ft-ot fizetsz – csak akkor adózol, ha osztalékként kiveszed a pénzt.

Egy korai fázisú, agresszíven növekvő SaaS-cégnek szinte mindig a KIVA éri meg jobban, mert a nyereség nagy részét úgyis visszaforgatja a növekedésbe.

Van itt egy extra csavar is: ha a főállásod bére kimeríti a SZOCHO-plafont (7,74M Ft/év), az osztalékként kivett pénz után már csak 15% SZJA-t fizetsz – TB és szocho nélkül.


A 3 lépcsős SaaS skálázódási térkép

Összerakva a fentieket, egy mellékállásban induló fejlesztő számára ez a gyakorlati útiterv bevételi sávonként:

1. fázis – Validáció (0–3,5M Ft)

  • Jogi forma: mellékállású EV
  • Adózás: átalányadó – 0 Ft adó 3,52M Ft-ig
  • ÁFA-státusz: alanyi adómentes (AAM)
  • Fizetési kapu: Paddle (Merchant of Record) – nincs OSS-kötelezettség, havi 1 számla
  • Kockázat: gyakorlatilag zéró – a főállásod fedezi a járulékokat, a felhő-infrastruktúra ingyenes (Vercel/Supabase free tier), adóteher nincs

2. fázis – Növekedés (3,5M–20M Ft)

  • Jogi forma: marad az EV, átalányadó
  • Adózás: a 3,52M Ft feletti rész 55%-ára fizetsz 15% SZJA-t, 18,5% TB-t és 13% szochot – a bruttó bevételre vetített effektív adókulcs mindössze ~25,5%
  • ÁFA-státusz: 20 millió Ft-ig maradsz alanyi adómentes
  • Fizetési kapu: a Paddle továbbra is megvéd a nemzetközi ÁFA/OSS-adminisztrációtól

3. fázis – Skálázódás (20M Ft felett)

  • Jogi forma: váltás egyszemélyes Kft-re – a megnövekedett ügyfélszám miatt a korlátolt felelősség elengedhetetlen
  • Adózás: KIVA – a platformba visszaforgatott profit után 0 Ft adót fizetsz
  • Osztalék-előny: ha a főállásod kimeríti a szocho-plafont, az osztalékként kivett pénz után csak 15% SZJA-t fizetsz
  • Végeredmény: egy globálisan skálázható, jogilag védett, adóoptimalizált szoftvercég

Összegzés

A SaaS-modell technológiai belépési küszöbe minden eddiginél alacsonyabb – a valós szűkösség ma a jogi-adózási tudásban van, nem a kódolási képességben. Ha mellékállásban indulsz EV-vel, átalányadóval és egy Merchant of Record fizetési szolgáltatóval, a validációs fázisban gyakorlatilag adómentesen, minimális kockázattal tesztelheted az ötletedet – és csak akkor kell komolyabb jogi-adózási architektúrát építened, amikor a bevétel ezt már ténylegesen indokolja.


Maradj kapcsolatban

Iratkozz fel a heti hírlevelünkre a legújabb ötletekért és piaci meglátásokért.

További cikkek a témában